Manapság egyre nehezebb a globális ásványkincsek beszerzése.Mivel az elektromos járművek koncentráltabb erőforrásokat használnak fel, mint a hagyományos erőforrások, például az olaj.A lítium- és kobalttartalékokkal rendelkező 3 ország a világ erőforrásainak körülbelül 80%-át ellenőrzi.Az erőforrás-országok megkezdték az erőforrások monopolizálását.Miután az olyan országok, mint Európa, az Egyesült Államok és Japán nem tudnak elegendő forrást biztosítani, dekarbonizációs céljaik megvalósulhatnak.
A dekarbonizációs folyamat elősegítése érdekében a benzinüzemű járműveket folyamatosan új energetikai járművekre, például elektromos járművekre kell cserélni, a hőenergia-termelést pedig megújuló energiatermeléssel kell felváltani.Az olyan termékek, mint az akkumulátorelektródák és a motorok, nem választhatók el az ásványoktól.Az előrejelzések szerint 2040-re a lítium iránti kereslet a 2020-as 12,5-szeresére, a kobalt iránti kereslet pedig szintén 5,7-szeresére nő.Az energiaellátási lánc zöldebbé tétele az ásványi anyagok iránti kereslet növekedését fogja eredményezni.
Jelenleg minden ásvány ára emelkedik.Vegyük például az akkumulátorok gyártásához használt lítium-karbonátot.Október végén a kínai tranzakciós ár, mint iparági mutató 190 000 jüanra emelkedett tonnánként.Augusztus elejéhez képest több mint 2-szeresére nőtt, frissítve a történelem legmagasabb árat.Ennek fő oka a termőterületek egyenetlen eloszlása.Vegyük például a lítiumot.Ausztrália, Chile és Kína, amelyek az első három közé tartoznak, a világ lítiumtermelésének 88%-át, míg három ország, köztük a Kongói Demokratikus Köztársaság 77%-át a kobalt adja.
A hagyományos erőforrások hosszú távú fejlesztése után a termelési területek egyre jobban szétszóródtak, és az első 3 ország olaj- és földgázpiaci részesedése együttesen nem éri el a világ össztermelésének 50%-át.De ahogy az oroszországi földgázellátás csökkenése a gázárak emelkedéséhez vezetett Európában, úgy nő a hagyományos erőforrásokból eredő ellátási korlátozások kockázata is.Ez különösen igaz a nagyobb termőterület-koncentrációjú ásványkincsekre, ami az „erőforrás-nacionalizmus” előtérbe kerüléséhez vezet.
A kobalttermelés mintegy 70%-át birtokló Kongói Demokratikus Köztársaság úgy tűnik, megkezdte a tárgyalásokat a kínai cégekkel kötött fejlesztési szerződések felülvizsgálatáról.
Chile felülvizsgálja az adóemelésekről szóló törvényjavaslatot.Jelenleg az országban tevékenységüket bővítő nagy bányavállalatok 27 százalékos társasági adót és bányászati különadót kötelesek fizetni, a tényleges adókulcs 40 százalék körül alakul.Chile jelenleg a bányászati ásványok értékének 3%-ának megfelelő új adóról tárgyal, és a réz árához kapcsolódó adókulcs-mechanizmus bevezetését fontolgatja.Ha megvalósul, a tényleges adókulcs 80% körülre emelkedhet.
Az EU azt is vizsgálja, hogy regionális erőforrások fejlesztésével és újrahasznosító hálózatok kiépítésével csökkentheti importfüggőségét.Az elektromos járműveket gyártó Tesla lítiumlelőhelyeket szerzett Nevadában.
Az erőforrásokban szűkös Japán aligha talál megoldást a hazai termelésre.A kulcsfontosságú lesz, hogy képes-e együttműködni Európával és az Egyesült Államokkal a beszerzési csatornák kiszélesítésében.Az október 31-én megtartott COP26 után kiélezettebbé vált a verseny az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése körül.Ha valaki kudarcokkal találkozik az erőforrás-beszerzésben, akkor tényleg előfordulhat, hogy elhagyja a világ.
Feladás időpontja: 2021.11.22